Real Madrid - Valencia (2000. 05. 24.)

Az 1999/00-s esztendő a Real Madrid történelmének az egyik legellentmondásosabb szezonja. A szezon kezdetén - sőt még a közepén is -, a királyi gárda minden fronton bukdácsolt. A spanyol bajnokságban még a 16. helyen is állt a gárda, még a Bajnokok Ligája csoportkörét éppen csak hogy túl élte. Az évadot a csapat John Toschakkal (walesi) kezdte, aki korábban - a 80-as évek végén, 90-es évek elején - már szép sikereket ért el Madridban. Most azonban nem... Lorenzo Sanz klubelnök a katasztrofális bajnoki szereplés miatt, és a szintén gyenge Bajnokok Ligája teljesítmény miatt, menesztette a szakvezetőt. Helyét a Real Madrid utánpótlás csapatait koordináló, Vicente Del Bosque vette át.

"A csendes ember" - így nevezték a Real Madridnál a bajszos szakvezetőt. Mint kiderült, vele újra sikerült újjáéleszteni az addig halottnak tűnő madridizmust. Azonban nem indult minden ilyen fényesen- Del Bosque irányítása alatt a Real Madrid hazai pályán 5-1-re kikapott a Real Zaragozától, és a Bajnokok Ligája mérkőzések során, két mérkőzés alatt nyolc gólt kapott a gárda a Bayern Münchentől (2-4 illetve 4-1). Kapusgondok is voltak, Albano Bizarri koránt sem hozta azt a teljesítményt mint azt várták volna tőle, még Bodo Illgner sérüléssel bajlódott. Nem maradt más, mint Iker Casillas beállítása. Az ekkor még csak 18 éves portásról mindenki tudta hogy nagy tehetség, azonban a kifutásoknál kissé bizonytalan. Mindennek ellenére Iker a Real Madrid meghatározó tagja lett, és az ő segítségével is, a csapat megindult felfelé.

A bajnokságban fokozatosan jött fel a Madrid, az Athletic Bilbao elleni 3-0-s győztes meccs alkalmából például hosszú idő után újra csordultig megteltek a lelátók. Valami feléledt a Real Madridnál, ismét hírnevéhez méltóan szerepeltek a "blancók". Sőt, a Barcelona elleni hazai 3-0 azt eredményezte, hogy a Real Madrid még akár a bajnoki címre is aspirálhatott. A Bajnokok Ligájában a negyeddöntőben a Manchester United ellen kellett kivívni a továbbjutást Redondóéknak. A Bernabéubeli 0-0 után mindenki azt hitte, hogy a címvédő angolok túllépnek a spanyolokon. Azonban tévedtek, de még mekkorát- a Real Madrid 3-2-re nyert az Old Traffordon - úgy hogy 3-0-ra is vezetett. Varázslatos este volt, a Madrid a szezonbeli legjobb teljesítményével rukkolt elő. Az elődöntőben a Bayern München következett (az a Bayern, akitől a Real a csoportmeccsek során nyolc gólt kapott). Azonban milyen a futball- a Real Madrid kiejtette német ellenfelét (2-0 illetve 1-2; a Madrid szemszögéből nézve). Jöhetett a döntő, az ugyancsak spanyol Valencia ellen.

Időközben a Madrid a Primera Divisiónban az 5. helyet szerezte meg (csupán 7 pontra lemaradva a bajnok Deportivo mögött). Az utolsó bajnoki mérkőzésén Del Bosque csapata hazai pályán kapott ki, azonban ekkor már mindenki tudta, fókuszban a Bajnokok Ligája van. Pedig micsoda feltámadást produkált a gárda a bajnokságban is, a kieső hely közeléből csaknem bajnoki cím- Meglehet menteni ezt a szezont, az esetleges Bajnokok Ligája győzelemmel, tudta ezt mindenki a játékosok közül, még az érkezése után sok problémával bajlódó Nicolas Anelka is. A döntőben spanyol házi döntőre került sor. A Valencia szemet gyönyörködtetően játszott az egész idény során, és a Bajnokok Ligájában "lemosta" a Lazio és a Barcelona csapatát is. Nagyon izgalmas és magas színvonalú döntőt ígértek az előrejelzések.

A mérkőzést a párizsi Stade France-ban 80 ezer néző tekintette meg, és látta azt, hogy a narancsmezes Valencia támadólag lép fel, azonban komoly helyzetig nem jut. Távoli lövésekkel és beívelésekkel próbálkoznak a Turja-partiak, azonban ez nem vezet eredményre. A 31. percben Roberto Carlos beadását McManaman kapásból lövi meg. A labda nem erős, azonban annál pontosabb és kiszámíthatatlanabb, így Cańizaresnek bravúrra van szüksége. A 39. percben már nincs kegyelem... Roberto Carlos szabadrúgása levágódik a sorfal széléről, majd a labda Anelka elé kerül. A francia légiós Michel Salgadóhoz továbbítja a játékszert, akinek sikerül begyötörnie a labdát Farinos mellett. A bejövő labda Morientest találja meg, aki a kapuba bólint. 1-0-ra vezet a Real Madrid! Változtatni kell a Valenciának a félidőben, mert komolyabb lehetősége sem akadt eddig Cúper csapatának. Az első félidőben minden úgy alakult, ahogy azt Madridban (annak is királyi felén) eltervezték.

Nem sikerült váltani a Valenciának, sőt még inkább bizonytalanabbul játszottak Mendietáék. A Real Madrid védelme könnyedén fejelte ki a bejövő labdákat. Az Iván Campo, Karanka, Helguera, Salgado, Roberto Carlos védő ötös átjárhatatlan falat képzett. Hiba nélkül játszottak, világklasszis módon! A 67. percben újabb gól ér el a Real Madrid! Roberto Carlos bedobása után rossz helyre fejelik ki a labdát a Valencia védői. McManaman kapásból lő, és a labda utat talál a hálóba. 2-0! Minden eldőlt! Örömünnepben úszik a stadion egyik része, leírhatatlan a boldogság a madridi oldalon. A 72. percben a Valencia elpuskázza legnagyobb lehetőségét. Mendieta Claudio Lópeznek fejeli a labdát, aki szemben a kapuval luftot rúg. Hatalmas lehetőség volt, ha eltalálja az argentin valószínűleg szépített volna a Valencia.

A 75. percben - ha még eddig nem - végképp eldőlt mindent. Savio Raúlt indítja, akinek közelébe sincs védő, így nyugodtan vezethet kapura a labdát. Raúl még azt is megengedhette magának hogy elfektesse Cańizarest, majd Djukic lábai mellett belőtte a Real Madrid harmadik gólját. 3-0! Kétség sem fér hozzá hogy a királyi alakulat megérdemelten szerzi meg ekkor még csak nyolcadik BEK/BL elsőségét. Vége a mérkőzésnek, jöhet az ünneplés. A Real Madrid végig kontrolálta a mérkőzést, a Bajnokok Ligája történelmének egyik legsimább győzelmét aratva megnyerte az 1999/00-s sorozatot. Ki gondolt volna erre mondjuk 1999 decemberében- Pár héttel a győzelem után, a Real Madridnál elnökválasztás következett, ahol Lorenzo Sanz meglepetésre nem tudta megtartani pozícióját. Florentino Pérez lett a Real Madrid új elnöke, aki egy új érát indított el. A FIFA a XX. század legjobb csapatának választotta a Realt, Florentino Pérez vezetésével pedig a Real Madridnál egy újabb sikerkorszak kezdődött, ami talán még napjainkban is tart... De ez már egy másik történet.

REAL MADRID: Casillas; Helguera; Salgado, Karanka, Iván Campo, Roberto Carlos; McManaman, Redondo; Raúl; Anelka és Morientes
VALENCIA: Cańizares; Angloma, Djukic, Pellegrino, Gerardo; Mendieta, Farinos, Gerard, Kily; Angulo és Claudio López

HELYSZÍN: Párizs, Stade France
JÁTÉKVEZETŐ: Stefano Braschi (Olaszország)